Felkészülés a vizsgaidőszakra II. - a kiemelés

Múlt héten indult sorozatunk második bejegyzése is elérkezett. Ebben egy olyan kiemelési technikát mutatok be, amellyel elkerülhetőek az ehhez hasonló helyzetek:

forrás: aztadom.co

Hasonló helyzetbe mindannyian kerültünk már. Egy tankönyvi szöveg, vagy éppen tudományos cikk lényegi elemeinek kiemelése nem is annyira egyszerű feladat, mint amennyire látszik. Gyakran megbombáznak bennünket a információk, és olykor nehéz eldönteni, mi a fontos és mi nem az.

Nézzünk néhány fontos tudnivalót az most megismert technika alkalmazásáról.

1. Mikor használható?

Akkor, amikor tömör, kerek és szerkesztett szöveget kell feldolgoznod, megtanulnod. Tehát tankönyvek, cikkek, egyetemi jegyzetek esetében. Nem ajánlatos alkalmazni prezentációk (ppt, prezi...stb.) és haver által készített kivonatok esetében. :)

2. Miben segít?

A kiemelés alapvetően a megértést és a megjegyzést segítő technika. Tehát ha elemezned kell egy szöveget, akkor ehhez más megoldást (is) választanod kell. De első lépésnek ez is jó!

3: Miben áll a technika lényege?

Nulladik lépésként olvassuk el a szöveget. Nem kell alaposan, inkább fussuk át. A lényeg, hogy kapjunk egy általános képet arról, miről szól és szöveg és milyen részeket találunk benne.

Ezt követően olvassuk el újra, bekezdésenként. Minden bekezdés valamilyen tételmondatot igyekszik bebizonyítani, vagy valamilyen kérdésre keresi a választ. Nézzünk egy példát. Mi lehet a tételmondata az alábbi szövegrészletnek?

"Bellini a nápolyi iskola szerzői közül kivételes dallaminveciójával tűnik ki. Első, még a kísérletezés korszakába tartozó operája után a vígopera egyáltalán nem érdekelte. A mondanivaló kifejezése érdekében kortársainál sokkal szorosabban összefogja dalműveinek egyes számait. Műveiben az ária is sokkal kifinomultabb, érzelmesebb lett. Kora operakomponistái közül Glinkára, Verdire és Wagnerre volt a legnagyobb hatással."

A legkézenfekvőbb a bekezdés első mondata: Bellini a nápolyi iskola szerzői közül kivételes dallaminvenciójával tűnik ki." A bekezdés többi része ezt az állítást igyekszik alátámasztani. 

Tehát első lépésben határozzuk meg a szöveg tételmondatát, majd emeljük ki valamilyen színnel, például pirossal vagy rózsaszínnel. Előfordulhat, hogy a tételmondat (vagy kérdés), nem szerepel a szövegben. Ekkor nekünk kell megfogalmazni.

Második lépésben, egy másik színnel (például sárgával), kiemeljük azokat a részeket, amelyek a bekezdés tételmondatát igyekeznek alátámasztani, és csak azokat! Minden más információ a bekezdésben mellékes. A példánknál maradva:

"Bellini a nápolyi iskola szerzői közül kivételes dallaminveciójával tűnik ki. Első, még a kísérletezés korszakába tartozó operája után a vígopera egyáltalán nem érdekelte. A mondanivaló kifejezése érdekében kortársainál sokkal szorosabban összefogja dalműveinek egyes számait. Műveiben az ária is sokkal kifinomultabb, érzelmesebb lett. Kora operakomponistái közül Glinkára, Verdire és Wagnerre volt a legnagyobb hatással."

Forrás: Wikipédia

Nézzünk még egy példát. A következő szöveg az idő szerepét taglalja Shakespeare Rómeó és Júliájában.

"Az idő fontos szerepet játszik a darab szövegében és történetében egyaránt. Mind Rómeó, mind Júlia megpróbálja kirekeszteni az időt, és egy időtlen álomvilágot létrehozni, hogy ne kelljen szembenézniük a kegyetlen valósággal. Júlia például ezt válaszolja a holdra esküdni kívánó Rómeónak: „Ne arra esküdj, a hold változékony, / Havonta másul az körös futásán, / Attól szerelmed éppoly ingatag lesz.” (II. felv, 2.)  A mű elején a szerelmeseket rossz csillagzat alatt születettnek nevezi Shakespeare, mely a kor egyik hiedelmével áll összefüggésben. Úgy vélték, a csillagok irányítják a halandók életét, és az idő múlásával a csillagok helyzete is változik, ezáltal folyamatosan más befolyást gyakorolnak az emberek életére. Rómeót a darab elején balsejtelmek gyötrik a csillagok változásával kapcsolatban, mikor pedig megkapja Júlia halálának hírét, kijelenti, hogy „harcol az égbolttal”.

Központi téma a műben a sietség, a történet mindössze négy-hat napot ölel át, míg Brooke versének története kilenc hónapot. Néhány irodalmár, mint például G. Thomas Tanselle, úgy gondolják, az idő különösen fontos volt Shakespeare számára, aki többször utal a „rövid időre” a szerelmesekkel kapcsolatban, szemben az idősebb generációra használt „hosszú idő”-utalásokkal, mellyel a végzet felé történő száguldást hangsúlyozta. Rómeó és Júlia az idővel harcol, hogy szerelmük örökké tarthasson. Végül az egyetlen mód, mellyel szerelmüket halhatatlanná tehetik, a halál.

A Rómeó és Júliában az idő szervesen összefonódik a fénnyel. Shakespeare idejében a színdarabokat fényes nappal adták elő, így a szerzőnek szavakkal kellett érzékeltetnie az idő múlását, a nappal és éjszaka váltakozását. Az illúzió fenntartása érdekében Shakespeare többször utal az éjszakára, a nappalra, a csillagokra, a holdra és a napra. A szereplők is gyakran utalnak a hét napjaira, vagy az órára, ennek segítségével a közönség érzékelni tudja az idő múlását. A műben összesen 103 utalás található az időre, hangsúlyozva ezzel annak gyors múlását."

Forrás: Wikipédia

Látható tehát, hogy minden egyes bekezdés esetén meghatározható az a tételmondat, amit a bekezdés többi része igyekszik bebizonyítani.

Szeretném hangsúlyozni azt, hogy mit tekintünk bizonyítéknak a tételmondat mellett, egészen egyéni is lehet. Tehát ha nem tartjátok jónak az én kiemelésem, akkor az azért van, mert Ti másképp emelnétek ki, ami rendben is van!

A technika kiegészíthető ún. margójegyzetekkel is. A margójegyzetek lényege, hogy a szöveg margójára néhány fontos információt felírsz, ami segíthet a további tájékozódásban. Pl.: egy kérdőjellel jelezni azt, ha a szöveg kérdést tesz fel, "V" betűvel ott, ahol válaszol is rá. Vagy jelezni az ok-okozati viszonyokat, de egy "Def." rövidítés jelentheti a definíciót is.

Ezeket a margójegyzeteket szintén érdemes egyénileg kitapasztalni. Ami fontos, ne nagyon használd más jegyzetét, mert a jegyzetelés és kiemelés logikája más lehet, mint a tied!

Az ezzel a technikával kiemelt szöveg már könnyedén feldolgozható egy gondolattérkép formájában. A tételmondatokat könnyebben tanulok meg, a megtanult tételmondatok alá pedig könnyebb megjegyezni az egyes bizonyító tényeket.

Sok sikert és jó jegyzetelést kívánok!